Remekül kezdtük a szezont, nagyjából a felénél azonban hullámvölgybe kerültünk, előzetesen nyerhetőnek tűnő meccseken maradtunk pont nélkül, majd a végére sikerült ismét úgymond a "spicc"-re kerülnünk - mondta Vépi Péter.

Minek volt betudható az a bizonyos hullámvölgy?

-Talán épp annak, hogy "túl jól" kezdtünk. Az idény elején olyan meccseken sikerült győznünk, amelyektől előzetesen tartottunk, amelyeken a vereség sem lett volna meglepetés. A kezdeti sikerek után úgy gondolhattuk, ha az erősebb gárdákat legyőztük, a könyebb ellenfelek nem okozhatnak problémát, ám az eredmények ismeretében tudjuk, nem így lett. Pontot vesztettünk például Zalaegerszegen, majd a Kaposvárt ugyan megvertük, utána azonban zsinórban három találkozón maradtunk alul.

A végére azonban ismét belelendült a csapat, minek vol tez köszönhető?

- A játékosok hozzáállásával sohasem volt gond, azt akkor sem érhette kritika, amikor abban a bizonyos hullámvölgyben voltunk. A sorozatos győzelmek inkább annak tudhatók be, hgoy feljavultak az egyéni teljesítmények, azok, akik előtte gyengébben szerepeltek, ismét magukra találtak. Nem tagadatjuk aztsem, hogy néhány esetben a korábban az ellenfél oldalán álló szerencse is végre a mi pártunkra állt, dehát az is kell a sikerhez...

Nemrégiben három játékos, Keller József, Udvarácz Milán és Borbély Csaba a tartalékcsapathoz kerültek. Mennyiben volt nehéz dolguk a hosszú éveken át az élvonalban szereplőkkel együtt dolgozni, motiválni őket?

Abszolút pozitívan tudok róluk beszélni. Amikor átjöttek a mi edzésünkre, nem sértett, épp ellenkezőleg, tenni akaró játékosokat láttam bennük, és az edzésekhez való hozzáállásuk, az azóta leájátszott mérkőzéseken mutatott teljesítményük is ezt támasztotta alá. A fiatalabb játékosokból Keller József illetve Udvarácz Milán "érkezése" tiszteletet váltott ki, vagyis az említettek mondhatjuk, egyértelműen felfelé húzták a csapatot.

Nem csak ők, néhány fiatalabb játékos is csatlakozott a kerethez a szezon végén. Kovács Gábor, illetve Nagy József is pályára lépett az utolsó bajnokin. Tavasszal is a ligacsapatban szerepelnek majd?

Ezt egyelőre magam sem tudom. A tartalékgárda keretét mindenekelőtt az elsőcsapaté determinálja, vagyis hogy a mi edzéseinket látogathatják-e majd, az elsősorban attól függ, kapnak-e szerződést a felnőtt csapatnál. Szeretnénk továbbá a legígéretesebb fiatalokat felhozni az ifi együttesből, ez azonban még terv. Egyelőre tehát meg kell várnunk, miként alakul az első csapat kerete, majd leülünk beszélgetni Gellei Imrével, illetve a szakmai stábbal, és ekkor egyeztetjük a végleges névsort.

Játékosmozgás fordítva is lehetséges, vagyis a tartalékok közül is kerülhetnek fel az elsőcsapathoz. Kik azok, akikben leginkább látja ennek lehetőségét?

Nyáron igen sok játékos került az elsőcsapathoz, így a legtehetségesebbek már ott vannak. Jelenlegi keretünkből Győri Raymondban, Brettschneider Lászlóban és Komora Lászlóban érzem a leginkább, hogy "mocorog" valami. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy készen állnak az élvonalra, sok még a hiba a játékukban, valamennyiüknek fejlődniük kell még, de bennük érzem a leginkább annak a lehetőségét, hogy az elsőcsapat közelébe kerüljenek.

Térjünk vissza a ligacsapathoz. Mi lehet a cél tavasszal, egyáltalán mennyire fontos itt például a bajnoki cím megszerzése?

Hogy az első kérdésre válaszoljak, először is azt kellene tudnunk, hányadik helyen álunk jelenleg. Ezt ugyanis paradox módon még mi magunk sem tudjuk. Sajnos a ligabajnokságot nem igen jegyzik sehol, még a Ligánál sem sikerült kiderítenünk, hogy hogyan is állunk, így pedig nehéz megmondani, mi lehet a reális célkitűzésünk...Tudni kel, hogy a ligabajnokság mezőnye megleheősen heterogén, értem ezalatt, hogy vannak gyengébb, illetve jóval erősebb gárdák. A gyengébbek ellen tudni kell, az erősebbek ellen meg kell próbálni nyerni.